Veszedelmes viszonyok
Létrehozva: 2009-02-15 10:22 | előző bejegyzés | következő bejegyzés
Fontos lenne az önismeret. Időben rájönni, hogy egyéniben vagy csapatban vagyunk-e jobbak.. Egyáltalán képesek vagyunk-e csapatban gondolkodni.. Alkalmasak vagyunk-e az állhatatosságra, a hűségre. Valóban akarjuk hosszútávon a családot?!
Sok ember két-három válás és egy féltucat gyerek után is újra belevág a családalapításba.
- A hiba nem bennünk, hanem a rendszerben van. Egyszerűen csak nem találjuk az igazit – mondják. - Belesodródtam, rászedtek, teherbe esett – a másik tipikus mentegetőzés.
Egy férfit, aki felelősen gondolkodik, az nem sodródik, azt lehetetlen rászedni. A gyerek megtartásának kérdésében abszolút kiszolgáltatott – végső soron a nő dönt -, de a csinálás az más tészta. Ha a gyerek akaratlanul összejön, csak azt mutatja, a pasi magasról tesz a fogamzásgátlásra.
Ismerek olyan háromgyerekes apát, aki most jött rá, hogy a családosdi nem neki való. Ő valójában egy szabadságharcos, az emberiség közös öröksége.
Ez nem az a világ, amelyik elvárná tőlünk, hogy bárki vagy bármi kedvéért alárendeljük az érdekeinket vagy a vágyakat. Mindenki azt teszi, amit akar. Ezzel semmi baj, csak mielőtt egymás után építjük a fészkeket és telerakjuk gyerekkel, fontos lenne az önismeret..
Hozzászóláshoz és kérdéshez jelentkezz be!









Ani, nem kell kasztrálni- körbe vagyunk véve nemtelenekkel...