Önként, s dalolva...
Nem kérdés, nagy bajban van az egészségügy. Nincs szükség a téma tudományos elemzésére, el köll menni a legközelebbi SZTK-rendelésre vagy meglátogatni a szomszéd nénit a szívkórházban. Körülnézni és beleszagolni a levegőbe. Ennyi pont elég. S ha mégsem, hát kapcsoljuk be a tévét, s rápillanthatunk a kibontakozás magyar útjára. Olyan az, mint a magyar citrom. Kicsit zöld, kicsit kemény, nagyon Ló..., de akkor is a miénk. Szóval feltaláltuk a spanyolviaszt. Van nekünk jó sok munkanélkülink, aki már kicsit depis a semmittevéstől. Másrészről az egészségügyben létszámhiány dúl, az orvosok jobbik fele már dobbantott külföldre, a nővérkék java része pedig már jó, ha ért magyarul.. Nem húzom tovább, egyik honi kórházunk korszakalkotó ötlete: töltsük meg unatkozó homeless-ekkel a közkórházakat, a kecske is jól jár, s jó esetben a beteg is megmarad.. Rémálom, nem?! Kíváncsi lennék az egészségügyi oktatási intézmények véleményére az ügyben. No meg, gyakorló anyaként is lenne néhány szavam ahhoz, hogy vadidegenek szórakoztatják a kórházba kényszerült kiskorú gyermekemet. Mindez úgy tálalva, mint az évszázad ötlete.. Hol az az ágytál...???
12








