Magyar indiánok - amerikai ugorok?
Juhász Árpi bácsival való ma reggeli Mokka-beszélgetésből leszűrt információ-foszlányok alapján rákerestem a net-en a magyar indiánok történetére és döbbenetes adatokra leltem:
A hatvanas évek elején a BM III/1-es részlege "indiánok" fedőnév alatt vizsgálatot indított egy kaposvári baráti körrel szemben.
Idézet a nyomozati aktából: "gyakorlati tevékenységük lényege: a különböző ifjúsági kalandregényekben leírt indián életmódnak a szabad idejükben való utánzása. Megalakulásuk óta rendszeresen és csoportosan az erdőkben járkálnak, indián öltözetet és eszközöket készítenek, használnak. A csoportba történő felvétel indián szokásoknak megfelelően tábortűz mellett, béke-pipa elszívása útján történik. A tagok indián neveket kapnak (Nagy-teknősbéka, Heverő bölény, Sas-szem stb.) és egymást testvérnek szólítják."
1963 őszén letartóztatták Borvendég Deszkáss Sándor (írói álneve: Fehér Szarvas - lásd: Sziklás Hegyek Varázslója) "törzsfőnököt" és négy "indián" társát, mert "alaposan gyanúsíthatóak voltak a Magyar Népköztársaság államrendje ellen kezdeményezett összeesküvés bűntettének elkövetésével".
Árpi bácsi elbeszélése szerint Kószáló Éji Sas nevű társuk még Recsket is megjárta, csakis azért, mert neki volt a legfeltűnőbb tolldísze (!).
Az indiánokkal kapcsolatos további érdekesség, hogy Dr. Simon Péter kutató valóban ősi magyar nyomokat vélt felfedezni az észak-amerikai indián földön:









Cseh Tamás: Indián népdal
kis ihlet a következő doboláshoz, gé
A bakonyi indiántáborról tanitóm mesélt, aki aktiv tagja. Neám, ha őt hallanád, ezer évre való anyagod lehetne!