Éjjel a parton
Létrehozva: 2009-02-21 17:59 | előző bejegyzés | következő bejegyzés
Szeretem Diane Lane-t, a homlokán futó tucatnyi ránccal és a szeme alatti halvány karikákkal együtt. Elképesztő kisugárzása van, amely természetesen ragyogóvá teszi ezt a smink nélküli színésznőt. Számomra ő a „botox nélkül is van remény” és a „negyven felett is van élet” egyik legbájosabb megtestesítője. A „Napsütötte Toszkána” című filmjét három egymást követő estén is megnéztem. Legújabb filmje az „Éjjel a parton”, Richard Gere-el. A pasi, aki olyan természetességgel formálja meg az adott karaktert, hogy szinte elfeledkezünk róla, hogy mennyire jóképű. Szóval ők ketten, Diane az elhagyott feleség, aki a tökéletes anya megszemélyesítésére tette fel az életét. Richard a plasztikai sebész, aki a családját elhanyagolva, a legjobb orvos cím elnyerésére hajtott. Diane a gyereknevelésben, Richard pedig a munkájában vall végzetesnek tűnő kudarcot. Ekkor találkoznak egy hurrikán közepén, egy tengerparti elvarázsolt hotelben. És végül megmentik egymást. Ha a happy end-el végződő, csili-vili hollywoodi mozik helyett egy igazán tartalmas, elgondolkodtató filmélményre vágytok, ezt érdemes.
Hozzászóláshoz és kérdéshez jelentkezz be!









Pont barátnős este volt, és épp nem játszottak mást.