Botox-riadó
... most már tényleg a finisben vagyok. Néhány nap és menthetetlenül fejest ugrom a negyvenes lét makacs örvényeibe. Holnap gigantikus házibuli - "ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam" - , ahol, reményeim szerint még utoljára elszórhatom kihunyó harmincas csillagom utolsó porait. A kihíváshoz képest elég rosszul állok: ezer fok kánikula, mozdulni sincs kedvem, közben ötcentis lenövés a hajtöveimen, újítottam egy csinos karmolást az arcomra, kitudjahogyan(?), a körmeim egy újabb drámai fejezet...
Ráadásul még a botox-ról is lekéstem. Pedig remek ideológiát gyártottam hozzá: 40 év, ez valami nagy ajándékot érdemel, s mi lehet fontosabb így császármorzsává aszalódva, mint némi optikai-tuning...!? A szilikoncici beépítéstől majrézom, egyébként is az ára jelenleg túmács, úgyhogy maradt mentőövként a BOTOX. Persze, ahelyett hogy e korszakalkotó ötletről mélyen kussolnék és suttyomban elosonnék a kezelésre, kikértem a szakértő (kozmetikus illetve nőfaló) barátaim véleményét az ügyben. Ez hiba volt. Természetesen határozottan rossz kritikát kaptam. "Micsoda baromság, erre semmi szükséged nincsen, hogy fogsz kinézni" satöbbi-satöbbi. Azután a tegnapi napon, amikor már egy plasztikai sebészhez sem volt esélyem bejelentkezni, elolvastam Kalmár Virág, vidám és bátor cikkét a botoxozásról: http://latte.hu/articles/szepseg/35-evesen-vallalom-a-botoxom és a guta megüt, hogy mégsem vállaltam be. De sebaj, ami késik, az nem múlik... A bulin meg majd gondosan leitatok mindenkit, állítólag az alkohol is szépít..:)









A szupertitkosított rendszeredben van erre elegendő bizonyíték
NEA! AZ öt centi azt jelenti ugye,hogy nem minden az aminek kátszik
Nagyon szép az arcod, minek összeszúrkálni!
És különben is: simán letagadhatnál 10 percet
(ezt szokák nekem mondani, csak továbbítom)