Borsóagy és dinnyemell
Szupercsini barátnőm, aki mellesleg nagyon okos, néhány éve elvált a férjétől. A házassági megállapodásuk érvényét vesztette, mert a feleség akaratlanul is szétfeszítette a férj által számára szabott keretet. Szerepének lényege szerint ő biztosította volna a családi hátteret és az eltartás fejében mindig a pasinak lett volna igaza. Ez egy szerelmes huszonéves számára még vállalhatónak tűnt, de három-négy diploma után már nem annyira. Szóval váltak és következő hallgatólagos fogadást kötötték: a pasi a lány összeomlására esküdött, a nő pedig arra, hogy talpon marad. És lőn, megállta a sarat: egyedül neveli a gyereket, otthont és karriert épít, közben továbbra is szupercsini. A csalódott férfinak az okos nőkből egy életre elege lett és megfogadta, hogy ezt követően csak borsóagyú, ámde dinnyemellű nőt választ. Brünhilda gyorsan képbe is került, kábé a barátnőm elköltözését követő napon be is cuccolt a családi házba. Egy év múlva már túl voltak az esküvőn. Minden a tervek szerint haladt, úgy tűnt a pasi végre realizálja a "fizetek, te meg hallgatsz" családmodellt. Ma viszont hallottam, hogy az új asszonyka egyetemre készül. Hiába, a sorsát senkise kerülheti el...









Önerőből ez kissé nehezebb, plána a mai évfolyamáraknál.
Attól, hogy valakit befizetnek egy egyetemre (ha gyáltalán arról van szó, és nem vmi továbbképzésféléről), még maradhat borsóagyú.
(észrevettétek, hogy alatte lassan fogalomteremtő lesz?
Pasik!
Gratulálok a barátnődnek!