Blog-drog
Létrehozva: 2009-02-17 18:40 | előző bejegyzés | következő bejegyzés
Miután kábé harmadik hónapja hódolok masszívan a blogolás szenvedélyének, elgondolkodtam, tulajdonképpen miért is teszem. Én, aki egy negyedévvel ezelőtt szó szerint azt sem tudta, eszik-e vagy isszák ezt az egészet…
Hogyan van az, hogy emberek tucatjai legbelsőbb titkaikat lökik ki ide elénk nap mint nap a virtuális térbe? Felötlött bennem az ellentmondásossága annak a ténynek, hogy a blog valami nagyon személyes dolog, nevezetesen a napló huszonegyedik századi mása...
Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek?!
Igaz, míg a naplóhoz kulcs járt, a bloghoz legtöbb esetben álnév dukál.
Mindenki másért csinálja, szórakozásként vagy unalomból teszi, terápiaként vagy egyszerű stílusgyakorlatként fogja fel.
Néhányak jelenléte abszolút céltalan, mások üzenni próbálnak, gondolatokat közvetítenek. Ismét mások vetítenek, igaz igen élvezetesen..
S a lényeg, amire kilyukadtam végül ezen a jégkirálynős, hófogságos délutánon: a Csapat.
A bloggerek körül és között kialakul egy virtuális baráti kör, akikkel lássuk be, szinte intenzívebb a kommunikációnk, mint a hús-vér barátainkkal. Hogy ez jó-e vagy rossz, nem tudom… De a való világban intellektuális értelemben vett társakat találni szinte reménytelen.
Boldog vagyok, hogy megismertem a blogolás gyönyörűségét és a virtuális barátokat, s csak reménykedem, hogy nem leszek végül egy, a hálózat csapdájában elveszett Cyb-ill…
Hozzászóláshoz és kérdéshez jelentkezz be!









Úgy veszem észre, hogy a virtuális valóság homálya a gyáva embereket felbátorítja, hogy beszólogassanak, következmények felvállalása nélkül. A való világban semmit nem lehet tenni vagy mondani következmények nélkül, itt meg rosszesetben el elhet somfordálni.
Másjellegű kommunikáció, az tény. Akinek ez a táptalaj, az semmiképp se látogasson el a nyolckerbe...
Megkönnyebülés leírni, ha bánt valami!
Régen én naplót írtam!
Persze az ennél sokkal bensőségesebb!Az csak az enyém! Ez pedig mindenkié!