A férfi, ha fiatalabb, öregebb vagy egykorú...
Létrehozva: 2009-08-09 18:18 | előző bejegyzés | következő bejegyzés
Biztos a véletlenen is múlik, nem tudom. Az életkor nem feltétlenül kiválasztási tényező. Bár ebbéli ízlésünk a párkeresésnél mindenképpen irányadó. Sosem kacsingattam sokkal feljebb az életkoromnál és nem értek különösebb csalódások, igaz meglepetések sem. Egyszer udvarolt egy jóval fiatalabb fiú, néhány jópofának szánt mondata után százévesnek éreztem magam. Számomra megnyugtatóan ismerős, ha félszavakból is értjük egymást, mindketten tudjuk, mi fán terem az első emelet vagy a satöbbi együttes, hol volt az első skála áruház vagy hogy ki volt az első szépségkirálynő. Hol adták a legjobb lángost Zamárdi-felsőn a nyolcvanas években. Fogalmam sincs Suzie Quattro -ról vagy a Sex Pistols-ról. A ma divatos underground zenekarok nevét pedig már idézni se tudom. A szlenget értem, de alkalmazni már nem lennék képes. Plusz-mínusz öt év a korkülönbség, amin belül még kényelmesen mozgom. Nem akarom kívülállónak érezni magam egy más generációs társaságban, nem szívesen magyarázkodom és kínosnak érezném levezettetni mások evidenciáit. Persze mindezzel némiképp korlátozom a látóköröm. Nem baj, belefér. Vállalom a biológiai öregedés eltérő üteméből eredő kockázatokat, de nem öregedem idő előtt hozzá senkihez, s nem kell erőltetnem azt sem, ami felett már elmúlt az idő...
Hozzászóláshoz és kérdéshez jelentkezz be!
Az én filozófiám az, hogy az idős ember is legyen nyitott a fiatal világra, és a fiatal pedig figyeljen oda az érettebb korosztály – értelmes – gondolataira, megtapasztalásaira. Így alkotnánk – generációk – gömbölyű egészet.