Lassan tovább élsz
Létrehozva: 2010-04-20 11:20 | előző bejegyzés | következő bejegyzés
Gondolkodtál-e már azon, hova vezet ez a nagy sietség? Századfordulónk tipikus jelensége lett a felgyorsult tempó, az életünknek gyakorlatilag majd minden zugába befészkelte magát. A „postafordultával” már nem napokat, hanem perceket jelent, egy napba nem 2-3, hanem legalább 10-15 tennivalót sűrítünk bele, a reggelit „gyorsan bekapjuk”, az ebédért kirohanunk és van, hogy a vacsora is egy fast food étteremből kerül ki. De merre tartunk így mi és a világ, ezzel a magunk számára is gyakran követhetetlen és kimerítő tempóval?
Lehetünk-e akkor is sikeresek, ha nem pörgünk a nap 24 órájában? Lehetünk-e akkor is szerethetők, ha megtanulunk dolgokra nemet mondani és nem purcanunk ki attól, hogy túlvállaljuk magunkat? Egyáltalán, lehet-e úgy teljes, kiegyensúlyozott életet élni, ha közben elrohanunk az életünk mellett? A túlzott tempó és a túl sok tennivaló felületessé tesz, hisz semmire nem marad elegendő időnk. Nem tudunk igazán odafigyelni egymásra, de magunkra sem. Pedig a testünk mindig jelzi, ha már nem bírja az iramot. De mi nem halljuk vagy nem akarjuk meghallani ezeket a jelzéseket, mert annyi dolgunk van mindig, amit el kell végeznünk - gondoljuk. A kimerült test és az idegrendszer következményei azután az emésztőszervi, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a gyorsabb öregedés is. Nem lenne sokkal jobb hosszú, boldog, egészséges életet élni? A technológia vívmányainak következtében ma már teljesen másképp dolgozunk és élünk, mint nagyanyáink, nagyapáink. Persze ki ne lenne hálás azért, hogy van mosógép, porszívó, fűnyíró,elektromos áram, meleg víz és kenyérsütő, de ezeknek az eszközöknek nem éppen azt a célt kellene szolgálniuk, hogy több időnk maradjon magunkra és egymásra, semmint hogy még több dolgot sűrítsünk a nap 24 órájába? A gépesítés a természettől is eltávolította az embert. A villanynak köszönhetően a napszakok nem korlátoznak semmiben, és ma már az év bármely napján, bármilyen élelmiszert megvehetünk. Így ha a természet ritmusának megfelelően szeretnénk táplálkozni, hogy az idény zöldségek és gyümölcsök a legtöbb vitamint és tápanyagot adják, már bizony utána kell olvassunk, mit is kellene ennünk.
Miközben folyvást rohanunk, észre sem vesszük, hogy az emberi kapcsolataink is felületessé váltak. Egyre több barátság, párkapcsolat, házasság bomlik fel, mert a nagy sietségben elveszítettük egymással a kapcsolatot, a figyelmet, a türelmet. „Igen, látlak” – mondja olyan megkapó egyszerűséggel és mélységgel Neytiri Jake-nek az Avatar-ban. Ám ahhoz, hogy valóban „lássuk” egymást, meg kell időnként állnunk és oda kell figyelnünk a másikra. Ahhoz, hogy az életünk harmonikus és kiegyensúlyozott legyen, újra össze kell kapcsolódnunk saját magunkkal, a szeretteinkkel, a barátainkkal, a természettel. Kezdjük ez utóbbival az odafigyelést. Április 22. a Föld Napja. Isten éltesse a Föld Anyát! Én a héten kevesebb áramot fogyasztok és virágokat ültetek. És Te mivel köszöntöd azt, aki a lakóhelyed és a táplálékodat adja?
Hozzászóláshoz és kérdéshez jelentkezz be!
