Szilvi nagy Diétadossziéja – Mennyei manna
Létrehozva: 2009-02-12 16:26 | előző bejegyzés
Visszaszívom elôzô kijelentésem, miszerint Angelina Jolie leszek. Nem leszek, de nem is akarok. Sokkal inkább mondjuk J.Lo. vagy Beyoncé – a fenékméretem már meg is van hozzá. Minden esetre egy bizonyos: szuper csini és kicsattanóan egészséges leszek.
De lássuk, hol is tartok:
– 3 héttel ezelôtt vágtam bele a lehetetlenbe, hogy 5 hét alatt szabaduljak meg akár 7 kilótól (ez már borult, hiszen még csak egy kilónál tartok, de nem adom fel!).
– 3 hét alatt kipróbáltam magam a konyhában (melynek következménye képpen egy ideig nem szeretnék látni se rizst, se teljes kiörlésû durumtésztát, se kölesgolyót, de tonhalat se nagyon.).
– 23 napból eddig mindösszesen négyet csináltam végig lelkesen, és akkor itt jön a nagy kérdés, hogy miért?
Harley Pasternak szerint egy fogyókúra csak akkor hatásos, ha örömet szerez. Gyanítom, eddig azért nem is fogytam szinte semmit, mert konkrétan szenvedtem és kajaelvonási tüneteim voltak. Én nem vagyok se táplálkozási szakértô, se szakács. Sem idôm, sem kedvem, sem energiám nincs háziasszonykodni és különben is, mindenki hagyjon békén – gondoltam ezt egészen múlt hét végéig, amikor is elhatározásra jutottam és úgy csináltam, mint a nagyok, házhoz rendeltem az ételt, pontosabban munkahelyhez. Na meg kell mondjam, hogy fogyókúrázós életem eddigi legjobb döntése volt ez! Hétfôn kaptam az elsô menüt. Kétségbe is estem, hogy innentôl kezdve éhezni fogok, hiszen az adagok olyan csöppnyinek tûntek, mint egy csökkentett kalóriatartalmú bébipapi. Kedden már barátságosabb arccal fogadtam a futárt, hiszen nagyon ízlett az étel és alig vártam a folytatást. Persze az adag nem lett nagyobb, viszont egész jól kijöttem vele. Tegnap aztán Titanic módjára jéghegybe ütköztem – azzal a különbséggel, hogy én nem süllyedtem el, sôt, megtörtem azt! Az hagyján, hogy olyan ételeken élek, mintha a legmenôbb francia étterembôl kapnám, a világ legjobb chefjétôl, de már az adagokkal is megbarátkoztam, konkrétan kidurranok a kajától és ráadásul eszméletlen jól érzem magam a bôrömben. A héten már háromszor voltam edzeni, természetesen kegyetlen izomlázam van, de ez sem érdekel, mert tudjátok: acélból és szaharózból vagyunk, mi fogyózó lányok!
Szóval, hogy a közhelyeknél maradjak, ami késik, nem múlik. Így történt ez az örömet szerzô diétával is – végül is rátaláltam. Érzem magamban az erôt, a kitartást, a gesztenyés-zabos pipifalatokat párolt almával, amit imént ettem meg ebéd gyanánt, és tudom, hogy képes vagyok rá. Megcsinálom, lefogyok – igaz, nem 5 hét alatt – de éljen a flávörpávör meg a görlpávör, JÚKENDUIT!
Üdv,
Szilvi, a JOY szerkesztôje
Hozzászóláshoz és kérdéshez jelentkezz be!
1
LolliPOPpins
2009-02-16 (3 éve)
Szilvikém, JÚKENDUIT! 
Nyárig én is adtam magamnak haladékot!
Nyárig én is adtam magamnak haladékot! 
