Az ingatlant terhelő vezetékjog
Létrehozva: 2010-05-03 14:06 | előző bejegyzés
Az elmúlt hetekben országszerte több ezer családot sokkolt a hír, hogy a helyi áramszolgáltató ún. vezetékjogot jegyeztetett be az ingatlanára.
A tudomásszerzésre az esetek többségében előzetes értesítés nélkül, kizárólag a földhivatali bejegyző határozat és egy rövid tájékoztatás postai úton való megküldésével került sor. Jogorvoslatként az ingatlanok tulajdonosainak 22 munkanapon belül, 10.000,-Ft. összegű eljárási illeték lerovása melletti fellebbezési lehetőség áll rendelkezésére. Az áramszolgáltató a 2007. évi LXXXVI. tv-ben (Vet.) előírt törvényi kötelezettségére hivatkozik, mely szerint a tíz évvel korábbi létesítésű vezeték vagy villamos berendezés, amennyiben ezek elhelyezésére vonatkozólag vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre öt éven belül (tehát 2012. végéig) kérheti a vezetékjog megállapítását illetve a vezetékjog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A törvény további rendelkezései értelmében, mivel a vezetékjog bejegyzése többletjogot vagy többletkötelezettséget sem a szolgáltató sem pedig a tulajdonos oldalán nem keletkeztet (mivel csak az évtizedek óta fennálló tényleges helyzetet rögzíti) így nem jár együtt kártalanítással. Tehát a dolognak látszólag annyi értelme van, hogy az ingatlan tulajdonos a tulajdoni kap III., az ingatlan terheit felsoroló részében kénytelen szembesülni ezzel a teherként szereplő bejegyzéssel. Kétségtelen, hogy mint minden szolgalmi jellegű jogosultság, úgy a bejegyzett vezetékjog is negatív befolyással bírhat az ingatlan értékének megállapításánál, adásvétel vagy éppen a banki fedezetértékelés esetén. Az értékcsökkenés mértékét az ingatlanforgalmazók, valamint a banki szakemberek mintegy 10 %-ra becsülik. Sőt, fennáll az elméleti lehetősége annak is, hogy bankkölcsön esetén a későbbi vezetékjog bejegyzés (amely nyilvánvalóan a pénzintézet előzetes engedélye nélkül történt) ürügyül szolgálhat a kölcsönszerződés egyoldalú felmondására is. Bár a fellebbezés kimenetele kétséges, mégis érdemes az érintett ingatlanok esetében egyenként mérlegelni a jogalkotó intézkedése révén elszenvedett tényleges kár mértékét, hiszen az eset a társadalmi és az egyéni érdek ütközésének klasszikus példája. Aggályos lehet például, ha az ingatlant a vezetékjog keletkezését követően, azonban annak bejegyzését megelőzően, tehermentesen vásárolták meg.
Hozzászóláshoz és kérdéshez jelentkezz be!








