Majdnem minden a napozásról
...Mivel a következmények nem azonnal látszanak meg, sokan nem veszik komolyan a tanácsokat. Pedig a bőr nem felejt, a mértéktelen napozás olyan károkat okoz, amelyek később mutatkoznak meg. De voltaképpen mire kell vigyázni?
Az UV és alfajai
A napozással az ártalmas ibolyán túli sugárzást (UV) szokás együtt emlegetni. Mit is kell tudnunk róla? A Nap sugarainak mintegy 10 százaléka az UV-tartományba esik, s ezeknek egy része a Föld felszínét is eléri. Az UV-sugarak az emberi szervezetre részben káros, részben jótékony biológiai hatással vannak. Bizonyos elemeik nélkül a testben nem képződne D-vitamin, más összetevőik azonban olyan bajokat okoznak, mint az öregedés, különböző allergiák, bőrrák. Ha a napsugarak szűrés, azaz az ózonréteg védelme nélkül érnének minket, szervezetünk nem lenne képes ellenállni romboló komponenseiknek. Mivel a környezetszennyezés, a légkörbe jutó káros anyagok elvékonyították a minket védő ózonpajzsot, az kevésbé képes kiszűrni a nem kívánatos sugarakat, ezért alakul ki manapság több bőrrák, különféle allergia és szemészeti hályog. Az UV-sugárzás gyengíti a fertőzések leküzdésében nagy szerepet játszó immunrendszert, melynek működését az óvatlan napozás akár 24 órára megváltoztathatja, az ismételt UV-besugárzás pedig tartósan károsíthatja.
A nap sugarai nem azonos hullámhosszon érkeznek hozzánk. Az UV spektrumát a tudósok hullámhossz szerint három sávra osztják: az UVA, az UVB és az UVC tartományra. Az UVA-sugarak segítik a pigmentképződést, szerepet játszanak a gyors lebarnulásban, az UVB-sugarak a leégés, a bőrrák és egyéb betegségek felelősei, az UVC sugarakat viszont kiszűri az ózonréteg, így nem érik el a Föld felszínét. A két káros sugárfajtából a hatalmas energiájú, így a bőrön könnyen áthatoló és a sejtmagok genetikai állományát közvetlenül veszélyeztető UVB sugarak a kockázatosabbak, ezek okozzák a bőr fájdalmas gyulladásait, a leégését, valamint a rosszindulatú bőrdaganatokat. A kisebb energiájú UVA-sugarak sokáig csak jótékony tulajdonságaikról voltak ismertek, mára azonban kiderült, hogy komoly veszélyeket rejtenek, és bőrünket jelentős mértékben – de csak hosszabb távon észlelhetően – károsítják: ezeknek a számláját terheli a bőrsejtek idő előtti öregedése, a ráncok kialakulása vagy a napallergia. Ráadásul az UVA-sugarak felerősítik az UVB-hatást, így tehát maguk is bűnösek a bőrrák kifejlődésében.
A lényeg a fényvédelem
Jó-e tehát nekünk a napfény, vagy inkább kerüljük nagy ívben? Járjunk-e szoláriumba, vagy mondjuk le a barnulás örömeiről? Mire vigyázzunk, hogyan védekezzünk a káros sugarak ellen, hogy a bőrünk ne öregedjen meg idő előtt, és ne veszítse el egészségét?
Dr. Papp Ildikó, bőrgyógyász kozmetológus szakorvos, a Körúti Orvosi Centrum munkatársa a mértékletes napozás híve. A fény – mint mondja – egyrészt elősegíti a D-vitamin-képződést, jót tesz a csontoknak, távol tartja a depressziót, javítja a kedélyt. Másrészt a már ismertetett okokból a napozás számít az öregedés és a különféle bőrrákok egyik legkomolyabb rizkófaktorának. A bőr nem felejti el a sérüléseket, és összeaszalódik. Hogy ez ne következzen be, a bőrgyógyász szerint be kell tartanunk néhány aranyszabályt. A napozásban fontos a mértéktartás, délelőtt 10 és délután 4 óra között védelem nélkül egyáltalán ne menjünk napra, de lehetőleg még azzal sem. Napfényvédő használatára minden esetben szükség van. A csecsemőket ne napoztassuk, de nagyobb gyerekeinket is igyekezzünk inkább árnyékban tartani. Dr. Papp Ildikó arra is felhívja a figyelmet, hogy a napvédő készítmények csak akkor nyújtanak megfelelő védelmet, ha 2-3 óránként újra felvisszük őket, bőrünkről ugyanis a verejtékezés, valamint a víz folyamatosan lekoptatja a korábban felkent réteget. A szoláriumok használatát a bőrgyógyász kevésbé javasolja.
Megszívlelhetjük Kertészné Kovács Éva kozmetikus mester jó tanácsát is. A szakember szerint az egyik legnagyobb vétek a kampányszerű barnulás. Sokan szeretnének ropogósra sülve hazajönni a szabadságról, mert az emberek fejében a barnaság a jól sikerült nyaralás szimbólumává vált. A helyzet ugyanez a szoláriumokkal is: ha egyre kevesebb idő alatt ígérnek ragyogó barnaságot, ne higgyünk a reklámnak. A kozmetikus szerint érdemes kora tavasztól tíz-tíz percre kiülni a gyenge napra, mert ilyen előkészülettel megóvhatjuk bőrünket a későbbi hirtelen leégéstől. Az alapvetően fehér bőrű személyek ne akarjanak csokibarnára sülni, fogadják el, hogy nekik egy kis barnulás is soknak számít – int józanságra Kertészné. Vízparton, városnézés vagy kirándulás alatt, síeléskor fordítsunk a szokásosnál is nagyobb gondot a káros következményekkel járó sugárzásra, aktív kikapcsolódás közben ugyanis hajlamosak vagyunk megfeledkezni a nap erejéről, illetve arról, hogy ezt az erőt a fényvisszaverő felületek megduplázzák.
Milyen a jó naptej?
A napozáshoz tehát nélkülözhetetlen a védelem. De hogyan igazodjunk el a különféle készítmények erdejében? Dr. Papp Ildikó szerint magára valamit adó kozmetikai cég ma már legalább 15 faktoros napvédőt (lásd keretes írásunkat) tesz a termékeibe, hogy ezzel is megakadályozza a leégést. Szerencsére a ragacsos napolajak, melyek elzárják a bőr pórusait és megakadályozzák légzését, kezdenek kikopni a kereskedelmi forgalomból. A napvédő termékek között – mondja a bőrgyógyász – az 50+ faktorosak a legerősebbek, különféle bőrbetegségekben szenvedőknek, tengerpartra készülőknek, illetve olyan gyógyszereket szedőknek, amelyek érzékenyebbé tesznek a napra, minimum 20 faktoros készítményeket ajánlott használni. Zsíros bőrre a gél javasolt, vegyes bőrűeknek jobb a lágyabb naptej, a száraz bőrt pedig a kenőcs védi a legtökéletesebben. A 15-ösnél alacsonyabb faktorszámú krémeket a bőrgyógyászok nem is tartják számon, ha ilyennel találkoznánk, ne kísérletezzünk vele. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vízálló napvédők sem örök életűek, fürdés után azokat újra kell kenni, akárcsak az összes többi készítményt.
Kertészné Kovács Éva kozmetikus szerint azok a jó naptejek, melyeknek nagy a nedvességtartalma, ezért könnyen felszívódnak. Ha ilyen terméket használunk, testünk magát a hidratáló anyagot izzadja ki, és nem a bőr vízkészletéből fogyaszt, ezért megmenekülünk a felszíni vízhiány kialakulásától. A napkrém töményebb készítmény, mint a naptej, és az a rendeltetése, hogy a májfoltokat, festékes anyajegyeket, szemölcsöket elrejtse a nap elől. A kozmetikus arra is figyelmeztet, hogy akinek kozmetikai hibái, anyajegyei napozás hatására megváltoznak (például megpirulnak vagy nedvezni kezdenek), azonnal forduljon orvoshoz az esetleg veszélyes bőrelváltozások kiszűrése érdekében. Akinek a bőrén nagyon sok anyajegy található, vagy szedesse le őket, vagy csak pólóban menjen a napra.
A napvédő termékek mellett létezik egy sokak számára gyanús kozmetikumfajta: az úgynevezett önbarnító krém. Ez egy cukorszármazékokat tartalmazó festékanyag, amely a bőr felső rétegében fejti ki hatását. A festék körülbelül egy hétre megkötődik a bőr felső hámrétegében, és annak természetes elhalásával fokozatosan távozik. (Az önbarnításról következő számunkban írunk részletesebben – a szerk.)
Napozás, szolárium, önbarnítás: mindhárom módszert csakis mértékkel szabad alkalmazni. Nemcsak a barnaság hódít, hanem a porcelánfehér bőr is: a barnák fehérítenek, a fehérek barnítanak. De a lényeg az, hogy éljünk békében a testünkkel, ne akarjunk olyannak látszani, amilyenek nem lehetünk. Nincs szebb a természetes színeknél, nincs fontosabb a józan mértéknél és önmagunk elfogadásánál.
Mi az a faktor?
A napozókrémek, illetve fényvédő összetevőket tartalmazó testápolók, arckrémek csomagolásán található SPF (Sun Protection Factor) a napvédelem mértékét jelöli. Minél hajlamosabb a bőr a leégésre, annál magasabb faktorszámú krémre van szüksége. Ha mondjuk a bőröd 10 perc alatt ég le, és 15-es faktorszámú krémet használsz, az 150 percre lesz elég – feltéve, hogy egyenletesen kented be magad, és még csak véletlenül se törülköztél meg.
Íme néhány magas faktorszámú termék
- Garnier Ambre Solaire: UV Sensitive (SPF 50+, 200 ml, 3999 Ft): Különösen érzékeny bőrre való, könnyen felszívódó, E-vitamint és kaktuszkivonatot is tartalmazó naptej.
- Nivea Sun: Children's Pocket Size (SPF 50, 50 ml, 1995 Ft): Mint neve mutatja, zsebben is elfér, továbbá azonnal véd a nap ellen, és vízálló is. Gyerekbarát csomagolásban.
- La Roche-Posay: Anthelios XL spray (SPF 50+, 200 ml, 4899 Ft): A spray formátumok kedvelőinek itt egy gyorsan beszívódó, illatanyag nélküli fényvédő. Fél órával azelőtt kell felvinni, hogy a napra megyünk, majd és fürdés után rögtön meg kell ismételni a műveletet.
- Carroten: Napozás utáni hidratáló testápoló aloé vera-kivonattal (150 ml, 1679 Ft): Nehezen, apránként, mértéktartó napozással megszerzett színünket segít megőrizni e testápoló gyógynövény-kivonata, hidratáló összetevői pedig késleltetik a hámlást.
- Clinique Sun: SPF 30 Face Cream With SolarSmart (50 ml 5100 Ft): Az a szomorú hírünk van, hogy a legtöbb fényvédő testápoló vagy spray túl „durva” az arcnak, ezért jobban tesszük, ha külön nap elleni arckrémet is választunk. Ebben itt például olyan antioxidánsok is vannak, amelyek segítenek kivédeni az arcbőr látható napkárosodásait.
- Kérastase Soleil: Créme UV Défense Active fényvédő krém festett hajra (150 ml 6100 Ft): Amikor hétágra süt a nap, mi pedig a szállodai medence klóros vizéből kikászálódva leballagunk a tengerpartra, hogy a sós hullámokban is megmártózzunk: nos, akkor többszörös veszélynek tesszük ki a hajunkat (magunkat pedig a fodrász rosszalló fejcsóválásának). Ne hagyjuk!
- Vichy: Capital Soleil Napvédő Stift érzékeny területekre és ajakra (SPF 50+, 2299 Ft): Kifejezetten a kényesebb, a napsugaraknak jobban kitett pontokra – orr, szemkörnyék, fül, anyajegyek – való ez a praktikus, vízálló készítmény.
- L'Erbolario: Stick Solare Protezione Estrema anyajegyvédő napozóstift (SPF 50+, 3180 Ft): Ebben a stiftben makadámiaolaj és rizskivonat is van, amely meggátolja a túlzott kipirosodást, megelőzi a ráncok kialakulását, hidratál, és a legérzékenyebb bőrt is megvédi. Komolyan.
Hozzászóláshoz és kérdéshez jelentkezz be!
