Gyerekkel vagy nélküle?
Ha csak tehetjük, Rómába mindenképpen kisgyerekek nélkül menjünk. Saját és baráti kisgyerekek nélkül egyaránt. A gyerekkel utazás dilemmáját az Éva magazin több oldalról is megközelítette már. Volt szó arról, hogyan lehet ügyes szervezéssel, rohanás nélkül bejárni Londont vagy Párizst babakocsival. De elmondta véleményét a pszichológus is (2009. június), aki szerint kisgyerekkel inkább ne várost nézni menjünk, hanem keressünk magunknak valami hangulatos vízpartot. Róma esetében több érv is szól amellett, hogy a gyerekeket a nagyszülőkre bízzuk.
1. Rómában az egyik legnagyobb attrakció a számtalan múzeum és antik műemlék. Márpedig egy hétéves vélhetően szívesebben játszana ipiapacsot a zarándokokkal a Szent Péter-bazilika oszlopcsarnokában, mint hogy megcsodálja a Pietàt.
2. A rómaiak lazán veszik a közlekedést. Szmog mindenütt van, a járdáról viszont néhány forgalmas úton megfeledkeztek a tervezők. Parkolni pedig majdnem lehetetlen, és az autómentesített sikátorokban is ötpercenként zúg fel a motorzaj. (Igaz, ők legalább akkor megállnak, ha a gyalogos megkezdi az áthaladást.)
3. Bizonyos turistafrekventált helyeken rendszerint akkora a tömeg, hogy nagyon könnyű elveszíteni egymást.
Időzítsük hát Rómát az évi rendes „szabaduljunk ki a körforgásból” feliratú hosszú hétvégénkre, ne pedig a családi nyaralást szervezzük ide, kivéve, ha hátihordós zarándoklatra készülünk.
Kezdők, figyelem: csak mértékkel!
Kezdő Róma-járókként elsősorban a belvárossal ismerkedjünk persze, amely nem nagy, a Termini pályaudvartól a Teveréig talán két óra alatt bejárható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell válogatnunk a látnivalók között – kivéve, ha évekre jöttünk ide.
1. Például ne töltsünk összesen másfélnél több napot nagy művészeti múzeumokban. Válasszunk: Vatikáni Múzeumok (abból is csak egy-kettő) vagy Borghese Múzeum. A művészetet nagyon könnyű túladagolni – én előre szóltam. Mindenesetre a nagy múzeumokba az interneten vásároljunk belépőt (a Borghesébe csak 8,50 euró). Kisebb múzeumokba viszont nézegessünk be bátran. A legkézenfekvőbb talán a Keats-Shelley Múzeum a Piazza di Spagnán vagy a Casa del Cinema a Marcello Mastroianniról elnevezett sétányon.
2. A templomokra viszont (kivéve a Szent Péter-bazilikát) a „kisebb múzeum” szabály vonatkozik. Rómában – ahogy Firenzében is – minden sarkon van egy bazilika, és a legtöbb a 6-7. századból való. Még a jellegtelenebbnek tűnő külsejűek is figyelemre méltó értékeket rejtenek (de minimum egy szent sírját). Be kell vallanom például, hogy jobban szeretek elidőzni a San Giovanni in Laterano jobb első pillérjén található befejezetlen Giotto-freskó előtt, mint egy múzeum termében befogadni egyszerre húsz másikat. A Pantheonban is töltsünk el nyugodtan egy órát (érkezzünk korán, amikor még nem elviselhetetlen a tömeg). Még egyszer: túl ne adagoljuk magunkat!








