Emlékszem egy Greenpeace-összejövetelre, amelyen négy évvel ezelőtt vettem részt Budapesten. Ott sokat beszéltek vörösiszapról is, veszélyről is. Különféle lehetőségeket vázoltak fel: földrengés vagy árvíz jön, megrongálódik egy elöregedett tározó, kiömlik vagy a Dunába mosódik a vörösiszap. Bármikor megtörténhet a rettenetes ökológiai katasztrófa, a következmények pedig kiszámíthatatlanok lesznek. Az érdeklődők akkor kényelmesen elfértek egy kis angol nyelvű könyvesbolt hátsó szobácskájában.
Az ajkai alumíniumgyár környékén lakók nem sokat hallottak a kérdésről. Persze tudták, hogy mi van a tározóban, de most úgy emlékeznek vissza, hogy nem tartottak a veszélytől. Gyanútlanul éltek az összeroskadni készülő fal tövében. Nem volt előzetes figyelmeztetés, nem volt terv katasztrófa esetére.








