Problémás a pasid? Menedzsernő akcióban!
Miért van az, hogy fél órán át képes aprólékosan ecsetelni munkahelyi ügyeit, de egy félperces szerelmi vallomás el nem hagyná a száját? Ilyen a sors? Vagy valamilyen természeti törvény felelős érte? Ki tudja? A lényeg, hogy az alábbi praktikák bevezetésével könnyedén változtathatsz a helyzeten!
„Szeretlek”: először férfi módra, aztán szavakkal is
PROBLÉMA: A szeretlek szót még mindig nem sikerült kimondania – pedig már jó ideje együtt vagytok.
MEGOLDÁS: Úgy tűnik, kedvesed szívesebben iratkozna be egy balettkurzusra, minthogy szerelmi vallomást tenne neked – joggal kérded magadtól, vajon miért esik ilyen nehezére. Először is el kell fogadnod, hogy a férfiak mások, mint a nők. Amikor minket, nőket elborítanak az érzelmek, és szinte túlcsordul a szívünk, a férfiak még akkor sem nyílnak meg és beszélnek saját érzelmeikről. A pasik még a leglángolóbb szerelem hevében sem akarják elveszíteni a fejüket, ugyanis nem értik, mi zajlik bennük. Szívügyekben a férfiak úgy érzik, bizonytalan területre léptek, hiszen gyerekkoruk óta azt sulykolják beléjük, hogy az érzelemnyilvánítás férfiatlan dolog. Nem csoda, ha többségüknek borsózik a háta a nők elvárásaitól és az esetleges csalódásoktól.
Hagyj időt partnerednek! Tanuld meg megérteni a nyelvezetét. Értékeld, amikor a benzinkútnál megnézi a kocsid olajszintjét, lopva gyengéd pillantást vet rád, vagy reggeli közben elfelezi veled az utolsó croissant-t – férfinyelven mindez azt jelent: „Szeretlek!” És ha nem mondja is ki szó szerint, ne aggódj, előbb-utóbb biztosan megteszi. Türelem: a férfiak nem túl jók verbális téren.
Lépésről lépésre a nagy kérdésig
PROBLÉMA: Kedvesed a férfiak azon népes táborát gyarapítja, akiknek feláll a szőr a hátán már az esküvő szó hallatán is?
MEGOLDÁS: Nem vagy egyedül! A pasikat többnyire pánikszerű félelem keríti hatalmába bármilyen változástól. A házasságkötéstől különösen. Meg kell adni a lehetőséget a férfiaknak, hogy megkérhessék imádottjuk kezét. Saját akaratukból kell, hogy tegyék, de persze szépen rá is lehet őket vezetni. Tervezz el mindent alaposan!
Nézz magadba, hogy tényleg célod-e kettőtök életének az összekötése. Semmiképp se kételkedj a házasságprojektben! Tedd fel magadnak a kérdést: mit érzel kedvesed iránt? Tényleg vele akarod leélni az életed? Mi változik, ha összeházasodtok? A házasság csak akkor jó megoldás, ha őszintén szeretitek egymást!
Készítsd elő a terepet a beszélgetésre. Írd fel egy cetlire, milyen terveid voltak a kapcsolatotok elején. Például: 35 évesen szerettél volna családot alapítani? Vagy a gyerekvállalás előtt még el akartál utazni Indiába? Készíts mérleget, mi valósult meg mindebből, mit kellett elnapolni ezek közül. Csinálj hosszú távú tervet, hogyan valósíthatod meg lépésről lépésre az eddig el nem ért dolgokat. Lényeg: az esküvő és a házasság semmiképpen sem lehet ismeretlen, fenyegető fekete lyuk egyik fél számára sem – logikus folytatása legyen kettőtök (közös) terveinek.
Találkozz kedveseddel egy kellemes helyen (pl. a kedvenc éttermetekben), ahol zavartalanul figyelhettek egymásra. Előre jelentsd be neki, hogy beszélni szeretnél vele. Elvégre egy menedzsernő nem valami kommandós, aki mintegy rajtaütésszerűen csap le az ellenfélre, hanem „vezető erőként” módszeresen dolgozik a közös kapcsolati célokon.
Kezdd a beszélgetést közös élményeitek és sikereitek pozitív mérlegével. Idézzétek fel az együtt átélt megannyi szép emléket – biztosan nyitott fülekre találsz nála, ha az emlékezés pozitív kicsengésű -, ezután óvatosan azt is megpendítheted neki, hogy milyen terveteket nem váltottatok még valóra.
Az igazság órája: mondd el neki, készen állsz arra, hogy közös céljaitokat megvalósítsd. Kérdezd meg, vannak-e újabb vágyai és ezek különböznek-e a tieidtől. Próbáljátok meg közös nevezőre hozni az egyéni terveiteket.
Fogalmazd meg egyesével a céljaidat, állapítsd meg konkrét határt megvalósításukra – a házasságkötés idejének meghatározását azonban hagyd rá. Valahogy így: „Jövő nyáron elmehetnénk végre valahára Indiába.” Ezzel a taktikával feltűnés nélkül érzékeltetheted, hogy közösen képzeled el a jövőtöket. Ha minden terveteket sorra vettétek, elsüthetsz egy ártatlan „És akkor?”-t, mire tízből kilenc férfi már magától kezd beszélni a kényes témáról, hiszen a házasság ilyenkor egy teljesen logikus következményként, nem pedig semmiből jött érzelemként vetődik fel.
Hozzászóláshoz és kérdéshez jelentkezz be!
