Nagymamák
Biztos sokunkban él még a kép a nyikorgós derelyeszaggatóval tésztát vágó nagyikánkról, aki mindig ráért, mindig megengedte, hogy később feküdjünk le aludni, és azt is, hogy fogmosás után még megegyünk egy jó nagy tányér nudlit. Talán nem túlzás, ha azt állítom: ennek a sztereotípiának befellegzett. A mai nagymamák számára őrületes tempót diktál az élet…
Fagyasztott derelye
„Nagyon nem így képzeltem el az életemet 58 évesen – meséli Zsuzsanna, akinek két lánya, és az idősebbik révén két unokája van. – Mindig azt hittem, hogy ilyen idős koromban már csak a virágaimat fogom metszegetni a kertben, hatalmas utazásokra megyünk majd a férjemmel, és amikor csak lehet, unokázni fogok. Ehelyett 65 év lett a nyugdíjkorhatár, vagyis még minimum 7 évet dolgoznom kell. Nagyon szeretem a munkámat, felelős beosztásban dolgozom, de könnyebben elfáradok, és péntekre már igenis érzema koromat. Ha fél ötkor végzek a munkahelyemen, rohanok bevásárolni.
Olyan szerencsés vagyok, hogy még élnek a szüleim, de sajnos egyre betegebbek, nem tudnak már naponta boltba járni, cipekedni, ezért mindennap bemegyek hozzájuk, hogy van-e valamire szükségük, beszélgetünk, nem hagyom, hogy egyedül érezzék magukat. Este 6 is van már, mire hazaérek, ilyenkor próbálok a lányomnak segíteni, aki két és fél éves ikerfiaikkal van egyedül otthon, a férje késő estig dolgozik, a másik nagymama 160 kilométer távolságra. Hetente egyszer-kétszer vagy a lányom hozza át az ikreket, vagy én megyek hozzájuk és ott vigyázok rájuk, ha pedig a férjével szeretnének egy kicsit kettesben lenni, akkor a gyerekek nálunk alszanak. Imádom őket, szemem fénye ez a két kis rosszcsont, de be kell vallanom magamnak is, hogy amilyen laza voltam anyukának, olyan szorongós és idegeskedős lettem nagymamának.
Valahányszor én vigyázok a fiúkra, minden idegszálam megfeszül, borzasztóan féltem őket, nehogy véletlenül nálam történjen baj. Ilyenkor mindig sajnálom, amiért ennyire kitolódott a mai fiataloknál a gyerekvállalás ideje. Amikor az én nagyobbik lányom született, az édesanyám még csak 45 éves fiatalasszony volt, sokkal több energiája volt az unokák után futkosni. Ha nem unokázom, akkor megpróbálok napokra előre megfőzni magunknak és a szüleimnek is. Hétvégenként pedig szokás szerint nálunk gyűlünk össze nagy családi ebédre. Derelyeszaggató? Bizony, anyukám még úgy csinálta a jó szilvás derelyét. A magam részéről örülök, ha a fagyasztottat van energiám megfőzni. De még véletlenül sem szeretnék panaszkodni, mert többé-kevésbé egészséges vagyok, hála Istennek.”
Hozzászóláshoz és kérdéshez jelentkezz be!
