Messziről jött asszonyok
Győzelmes Világegyetem és a Nápolyivár
Sun Mi ölében Szün Gu ül. Vagyis inkább tornászik, az ebédlőasztalra akar feljutni mindenáron, de a mama fogja a lábát. Az örökmozgó kisfiú az asztalon hasal, és nápolyiból várat épít. Sun Mi mond neki valamit, mire Győzelmes Világegyetem (ezt jelenti a Szün Gu név) egy percre abbahagyja az építkezést. A mamája koreai nyelven kérte meg erre – Szün Gu, akit egyébként Petinek is hívnak, bár csak másfél éves, két nyelven is ért.
1998-at írunk, nálunk még épp csak nyílnak az első plázák, holott Szöulban éjfélkor is dugó van, és a bevásárlóközpontokban hömpölyög a tömeg. Itt alig volt szórakozóhely, meséli Sun Mi, csendes és nyugodt volt minden. És persze végtelenül lassú. Koreában mindenki rohan, ott nincs sorban állás az orvosnál, vagy azonnal megoldódnak a dolgok, vagy sehogy. Itt meg az emberek napokat töltenek el várakozással a rendelőben, aztán sorban állnak a patikában.
Szöulban, ha elromlik az autó, legyen reggel vagy este, azonnal megjavítják, nem kell heteket várni a szervizre, mondja Sun Mi. Ott nincs idő ilyesmire, minden perc számít.
Sun Mi nagy nehezen felvette Budapest ritmusát, és elhatározta, hogy megtanul magyarul. Jól haladt, és megkérte a nyelvtanárt, hozza össze egy magyar fiatallal, hadd gyakoroljanak. Így a következő órán már Mózes ült az asztal másik oldalán, merthogy ő meg épp egy koreai diákot keresett, hogy csiszolja nyelvtudását. Amikor Mózes meglátta a lányt, rögtön tudta, hogy az ügy nem állhat meg az igeragozásnál. A következő nyelvóra helyett elmentek moziba, és három éven belül megvolt az esküvő.
Gyerünk a moziba be!
A mozival kezdődött minden?
Mózes: Igen.
Sun Mi: Nem. Mózes túl komolyan vette ezt a dolgot. Koreában teljesen természetes, hogy egy lány elmegy egy fiúval moziba, nem nagy dolog.
Mit néztetek meg?
Mózes: A Közel a szerelemhez című filmet. Ez egy magyar rendőr és egy kínai lány szerelméről szól, nehéz film, és elég tragikus képet fest a vegyes kapcsolatokról. Emlékszem, amikor jöttünk ki a moziból, mindenki minket nézett…
Sun Mi, téged ez nem bántott?
Sun Mi: Nem, nincsenek rossz élményeim.Szerintem Magyarországon nagyon barátságosak és kedvesek az emberek. A gyerekeket nagyon szeretik és dicsérik. Engem egyébként sokszor néznek kínainak, de nem zavar. A koreai valahogy nincs benne a köztudatban, de hát érthető, tényleg kevés koreai él itt.
Az jó, hogy téged elfogadtak, de te is el tudtad fogadni a magyarokat?
Sun Mi: Eleinte furcsa volt, hogy itt mindenki olyan passzív. Koreában nagyon nagy a hajtás, az emberek folyton dolgoznak, csinálnak valamit. Úgy éreztem, hogy a magyaroknak kevesebb az energiájuk, mint amennyi kellene nekik.
Mi a különbség a magyar és a koreai férfiak között?
Sun Mi: A magyar fiúk sokkal figyelmesebbek, udvariasabbak. A barátnőim nem hittek a szemüknek, amikor először látták, hogy Mózes kinyitja előttem az ajtót, vagy lesegíti a kabátomat. Azt hitték, ilyen csak a filmekben van. A koreai társadalom erősen férfiközpontú. A férfiak általában tizenkét-tizennégy órákat dolgoznak, és addig maradnak bent az irodában, amíg a főnök is ott van. Utána a kollégák együtt mennek sörözni vagy karaokézni, és teljesen természetes, hogy hajnalig kimaradnak. A munkatársak olyanok szinte, mint a családtagok, mindent együtt csinálnak.
A tekintélyelvűségnek komoly hagyományai vannak, ha a főnök reggelig inni akar, akkor nincs mese. Szóval nem a család az első. A koreai ismerőseink egyáltalán nem értik, Mózes miért siet haza munka után. Szerencsére ő nem vette át ezt a mentalitást.
És miben mások a magyar nők, mint a koreaiak?
Mózes: A kelet-ázsiai nők szerintem jóval lojálisabbak és hűségesebbek, mint az európai nők. Persze nehéz általánosítani, de tény, hogy másképp kezelik a férfiakat.
Harci játék a szerelemért
Pimenta jól érezte magát, tanítványai körülrajongták, a capoeira mellett elkezdett szambát tanítani. Csak azt nem értette, mi a probléma a magyar pasikkal. Vagy lehet, hogy benne van a hiba?
A csinos brazil lány otthon hozzászokott az elismerő tekintetekhez, a füttyökhöz, a dicsérő szavakhoz. A brazil férfiak nem sokat teketóriáznak: ha tetszik nekik valaki, azt teljesen egyértelműen és minden úton-módon kimutatják. A magyarok ehhez képest mintha jégből volnának. Leejtem a kendőm, és nem kapják el, mondja Pimenta. Nem lehet tudni, hogy mi van: tetszel vagy nem? Szépnek talál vagy nem? Andris, Pimenta férje, eleinte különösen nehéz eset volt. Ha a lány gondosan kisminkelve jelent meg a társaságban, a fiú megdicsérte, aztán szóba elegyedett valaki mással. Ha Pimenta megsimogatta az arcát, gyorsan megnézte, nincs-e valaki a háta mögött. Mentalitásával lassan, de biztosan őrületbe kergette a brazil lányt.
A cikk folytatásához kattints >> ide!
Hozzászóláshoz és kérdéshez jelentkezz be!
