Érezd jól magad a bőrödben!
Az egésznek az alapja a megfelelő önértékelés. Mindenkinek van valamilyen képe saját magáról, és ez bizony befolyásolja az egész életünket, a dolgokhoz való hozzáállásunkat. A gyerekkori élmények, a szüleinktől kapott útravaló, vagy az iskolai és kortárs csoportokban megtapasztaltak nagyban befolyásolják, hogy felnőtt korunkban milyen lesz az énképünk. Ha ez nem reális, vagyis például túl kishitűek vagyunk magunkkal, az igencsak megkeserítheti az életünket - de ennek az ellenkezője, a túlzott önelégültség is okozhat problémákat. A jó hír az, hogy ebben is változhatunk, csak rajtunk múlik, hogy egy kis önismerettel és tudatossággal teszünk-e érte.
Ha kevés az önbizalmad, gyakran szorongsz, sokszor vagy bizonytalan, nem könnyen teremtesz kapcsolatot másokkal, igyekszel mindenkinek megfelelni, nehezen vágsz bele új dolgokba, vagy hozol meg döntéseket, esetleg mások sem becsülnek meg eléggé, tehetsz ellene! Tévedés, hogy vannak tökéletes emberek, akik szépek és okosak, nekik minden könnyű, és csak ők lehetnek igazán elégedettek magukkal.
Természetes, hogy vannak jó és kevésbé jó tulajdonságaink, és ez egyaránt igaz a külsőnkre és a belsőnkre is. Az első, hogy igyekezz ezeket tárgyilagosan megvizsgálni. Ha olyasmit találsz, aminek nem örülsz, két út van előtted: ha lehet, alakíts rajta, de ha ez nem lehetséges, próbáld elfogadni. Soha ne legyél lusta a változtatásra! Ha úgy érzed, hogy van rajtad egy kis felesleg, vagy nem elég izmos a karod, a sajnálkozással semmire nem mész. Ha viszont elszánod magad, és elkezdesz tenni ellene, máris jó úton haladsz afelé, hogy egyrészt maga a zavaró helyzet javuljon, másrészt az önbecsülésed is erősödjön, hiszen erőt vettél magadon, és mindent megtettél, ami rajtad múlt. Ugyanígy, ha egy belső tulajdonságod zavar, ne erősítsd azzal, hogy egyszerűen elkönyveled, és folyton mondogatod, hogy „én ehhez nem értek”, vagy „nem vagyok elég laza”. Nem lenne egyszerűbb és célravezetőbb ehelyett inkább azt mondani, hogy „ezt én is meg tudom tanulni”, vagy „szeretnék kicsit lazább lenni, ezért legközelebb megpróbálok máshogy viselkedni”?
A legnehezebb az, ha el kell fogadnunk egy-egy olyan jellemzőnket, amelyen nem tudunk változtatni. Lehet, hogy olyan alkattal születtünk, amin a legkeményebb edzés sem segít… ilyenkor a legtöbb, amit tehetünk, ha ebbe beletörődünk, és inkább arra koncentrálunk, és azt hangsúlyozzuk, ami szép bennünk. Ugyanígy a személyiségünk alapjellemzőitől sem tudunk megszabadulni, de talán pont ez tesz minket egyedivé, ettől leszünk érdekesek. Tudomásul kell venni, hogy mondjuk zárkózottabbak vagyunk vagy szeszélyesek, és együtt élni ezzel.
Az egészséges, pozitív önértékelés kulcsa, hogy becsüld magadban azt, amit lehet. Sokszor talán természetesnek veszed, amit elérsz, vagy mindig csak egyre többet vársz magadtól. Állj meg egy pillanatra, és gondold végig: legfőképpen magadtól várhatod az elismerést a sikereidért, teljesítményeidért, vagy ha valamiben jó vagy. Próbáld ki, hogy mostantól minden nap odafigyelsz arra, hogy megdicsérd magad, ha valamit jól oldasz meg, ha ügyesen veszel egy akadályt. Kezdd el tudatosan jutalmazni magad ilyenkor, akár apró ajándékokkal, akár egy nehéz nap végén a jól megérdemelt pihenéssel.
Akkor fogod igazán jól érezni magad a világban, ha jól érzed magad a bőrödben, és akkor leszel elégedett a téged körülvevő emberekkel, ha magaddal elégedett vagy. Ezek talán közhelyek, de elérni nem mindenkinek könnyű ezt az állapotot. De ha sikerül, és egyensúlyba kerülsz magaddal, biztosan sokkal boldogabb leszel, és mindig lesz valaki, akinek az erényeiddel és a hibáiddal együtt te leszel a legjobb, „úgy, ahogy vagy”.
Hozzászóláshoz és kérdéshez jelentkezz be!
