Először: az adott színház munkatársai elkezdenek gondolkozni, melyik ismert írót lehetne „becsábítani” a színházba. Elvégre ez az illető már úgyis írt tizenöt regényt, csak összehoz egy drámát is! Az is csak szöveg!
És akkor becsábítják:
– Pistám, te olyan nagyszerű vízvezeték-szerelő vagy! Gyere már, kösd be nálunk az áramot!
– Na de én vízvezeték-szerelő vagyok – tiltakozik szegény ismert ember –, tudod, nem értek az elektromossághoz...!
– Na de ne viccelj, csak nem hívunk egy nímand kezdő villanyszerelőt, mikor itt vagy Te?
És akkor a vízvezeték-szerelő általában meghatódik, és beköti az áramot. Van, aki tényleg ügyesen dolgozik, más esetekben viszont – legalább két kezem kellene, hogy megszámoljam őket, de lehet, hogy még egy lábam is – jobb lett volna a kaptafánál maradni.








