El nem hált esküvő
Ayaan Hirsi egy nagy múltú, előkelő nemzetségbe született, de apját csak ritkán látta. Szomáliában már akkor is polgárháború dúlt, ezért anyjával és testvéreivel megállás nélkül menekültek – előbb Szaúd-Arábiába, aztán Etiópiába, majd Kenyába. Bár apjával így is jó kapcsolata volt, végtére neki köszönheti, hogy Kenyában az angol általános iskolába járhatott. Persze apuka nem egészen arra szánta gyermekét, amivé később, már
a saját akaratából lett. A lány középiskola után még a Muszlim Testvériség gyülekezetébe járt, fekete hidzsát (tradicionális fejkendőt) viselt, és mélyen hitt a Korán tanításaiban – mellesleg ez volt a környezetében az egyetlen hely, ahol női fejjel szellemi táplálékhoz juthatott. Egyébként neki is az volt a dolga, hogy szolgálja a családját, és várja, amíg eldöntik, hogy ki lesz a férje. Bár akkor még szó szerint nem fogalmazódott meg benne, egyet alaposan megtanult gyerekkori élményeiből: sosem fog kiszolgáltatottan élni egy férfi árnyékában.
23 éves lett, mire apja talált neki egy Kanadában élő, jómódú szomáliai férfit. Sok Nyugatra vándorolt muszlim tér vissza házasodni az óhazába, ahol a nőket még nem rontotta meg a nyugati kultúra, így hitelesebben képviselik az iszlám értékeket.
Ayaan Hirsi azonban hiába élte le egész addigi életét a Korán szerinti legfőbb női erényben, vagyis a feltétlen engedelmességben, leendő férje láttán zsigeri ellenállás támadt benne, amit akkor még nem mert hangosan kimondani. A szertartás első felét megtartották Szomáliában, a másodikra Kanadában került volna sor. A férj hamarabb visszautazott Kanadába, de a feleség soha nem érkezett meg.








