Életmódiránytű-avagy mindent az allergiáról!
A Nestlé tanácsai
Van olyan ismerősöd, aki meg sem kóstolja a legfinomabb házi készítésű, nagymami-féle zserbó szeletet? Elgondolkoztál már azon, hogy hány fajta növényi tej sorakozik a reformboltok polcain: rizstej, szójatej, kókusztej, zabtej. De kik isszák ezt és miért?Kolleganőd épp piros foltokkal a kezén jött ma dolgozni? Talán este egy kis tálnyi földimogyorót majszolt el tévénézés közben?
December 4-e az allergia világnapja. Tény, hogy az ételallergia közvetlenül vagy közeli ismerőseink révén mindannyiunk életébe beleköltözött. Ezért jártunk utána, miről is van szó tulajdonképpen. Tej, tojás, liszt – alapélelmiszerek vagy allergének?
A 21. század járványa
Az elmúlt 20 évben drámaian megnőtt az allergiás esetek száma, melynek eredményeként, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 21. század egyik járványának kiáltotta ki ezt a megbetegedést. A tüneteket is kiváltó allergiás megbetegedések száma az elmúlt bő egy évtized során megduplázódott. Már 1992-ben az Egyesült Államokban a gyermekek 6-8%-nál kimutathatók voltak ételallergiás reakciók.
Az ételallergia, mely az egyik leggyakoribb betegség a csecsemők és a kisgyermekek körében, magas egészségügyi költségeket von maga után, valamint a beteg és családja számára a hétköznapi életvitelben jelentkező kényelmetlenségeket illetve társadalmi izolációt is eredményezhet. Az ételallergiások arányát 6-8%-ra becsülik. Ezt népességvizsgálatok is alátámasztják, amelyek 1,9 - 3,2%-ban mutattak ki tehéntej allergiát csecsemők és kisgyermekek között, és 2,6%-ban tojásallergiát a 2,5 éves korosztálynál.
Az elmúlt két évtizedben megfigyelhető jelenség, vagyis a megbetegedések előfordulási gyakoriságának drasztikus mértékű növekedése három tényezővel magyarázható:
1. Gyakoribb érintkezés a háziporban fellelhető atkaváladékkal
2. A diesel motorok által kibocsátott szennyező anyagok arányának növekedése, melyek hörgőirritációt és a légúti-allergének fokozott áteresztését okozzák
3. Egyre ritkábban fordulnak elő az immunrendszert erősítő gyermekkori fertőzések (az oltóanyagok fejlettségének és a szigorodó oltási protokollnak köszönhetően)
Az allergiás betegségek folyamatosan növekvő száma sürgőssé tette a hatékony allergia-megelőzést.
Mi az allergiás reakció?
Az allergia szó a görög „allon argon” kifejezésből származik, melynek jelentése „másképp reagálni” – pontosan ez történik az allergiásokkal.Az immunrendszer túlérzékenysége alapjaiban három tényező együttállásától függ: az ételekben, élelmiszerekben megtalálható allergénektől, valamint a szervezetben keletkező antitestektől (elsősorban Immunoglobin E, azaz IgE), és a specifikus immunsejtektől, mint például a hízósejtek vagy bazofilek (keringő fehérvérsejtek).
Ha egy allergiás személy allergén hatású tápanyagot fogyaszt, stimmulálja az immunrendszerét az adott allergénre specifikus IgE antitestek gyártására. A vérárammal IgE antitestek milliói kerülnek a szervezetbe, ahol a vérben keringő fehérvérsejtekhez, bazofilekhez kötődnek, vagy a szövetekbe jutva hízósejtekkel érintkeznek. A hízósejtek olyan területeken lelhetők fel, ahol a test közvetlenül érintkezik a környezettel, mint például a bőr, a tüdő vagy a gyomor- és bélrendszer. A bazofilek és a hízósejtek különböző anyagokat, például hisztamint termelnek és tárolnak. Amikor a hízósejtek és bazofilek felszínén elhelyezkedő IgE antitestek étel-allergénekkel érintkeznek, ezek a sejtek erős hatású anyagokat bocsátnak ki, amelyek változatos tüneteket produkáló allergiás reakciót okoznak.
Mi az ételallergia?
Az ételallergia során a szervezet immunrendszere túlreagál bizonyos összetevőket, általában egy fehérjét, így a természetes, normális esetben ártalmatlan táplálék- összetevőt úgy kezeli, mint egy veszélyes betolakodót. A legtöbbünknél az immunrendszer a bélrendszerben harcol az ártalmas organizmusok ellen és az ártalmatlan összetevőket is itt ismeri fel. Az ártalmas és ártalmatlan összetevők megkülönböztetésének képességét „orális toleranciának” nevezzük. Néhány embernél ez a rettentően érzékeny mechanizmus nem működik rendesen. Az ő immunrendszerük túl hevesen reagál, ennek eredménye az érzékenység és a kérdéses élelmiszer fogyasztását követő allergiás reakció.
Mi az étel intolerancia?
Bár bizonyos tünetek (pl. hasmenés, puffadás) a két jelenség esetén nagyon hasonlóak lehetnek, az étel intolerancia nem allergia. Más, ellentétes reakciókat eredményez, amelyeket nem az immunrendszer irányít. Az intolerancia oka lehet ételmérgezés vagy az emésztő enzimek elégtelen működése, ez utóbbira példa a tejcukor érzékenység (laktóz intolerancia). De az is előfordulhat, hogy az anyagcsere folyamán egy olyan biológiailag aktív melléktermék (metabolit) keletkezik, amely intoleráns reakciót vált ki, mint például a „kínai étterem szindróma” esetében.
Milyen élelmiszerek okozhatnak allergiát?
Az allergiás reakciókat majdnem minden esetben a fehérjék okozzák. Az IgE antitest (Immunoglobulin E) az aminosavak (fehérje építőkövek) egy speciális láncát ismeri fel a fehérjében. Ez olyan élettani láncreakciót indít be, amely allergiás válaszhoz vezet. Ritkán előfordulhat, hogy kisebb atomok vagy molekulák, mint például a króm vagy a szénhidrátok, egyesülése nem-allergén fehérjékkel is allergiás tüneteket eredményez. Ezeket az apró egységeket hapténnek, félantigénnek is nevezik.
Elkészült azon fehérje típusok listája, melyekre a legérzékenyebbek vagyunk. Bár ezek országról-országra változhatnak, a következő élelmiszerekből származó fehérjék tartoznak ide:
tojás
hal
kagyló
tej
szója
gabona (glutén)
földimogyoró
diófélék
citrusfélék
szezám mag (Európában)
szezám mag (Európában A szárnyasokból (csirke, pulyka, stb.) származó fehérjékben, bárányban és a rizsben – Japánt kivéve - továbbá a szentjánoskenyér lisztben jellemzően nincs sok allergén hatású összetevő.
Egy elmélet szerint az újonnan felfedezett gyümölcsök, mint a kiwi, a papaya, vagy a mangó fogyasztásának széleskörűvé válása egy, az utóbbi években nem tapasztalt, étel-érzékeny generáció kialakulásához vezetett.
Az általános szemlélettel ellentétben, az étel-adalékanyagok és a csokoládé által kiváltott allergiás tünetek igen ritkák. Az adalékanyagok legártalmasabb hatása - ha egyáltalán előfordul ilyen - étel intoleranciaként, és nem valódi allergiaként jelenik meg.
Melyek az ételallergia tünetei?
A tünetek általában életkorhoz köthetők, kulcskérdés, hogy mely életkorban jelentkeznek először. A születést követő első pár hétben a tünetek általában az emésztőrendszer éretlenségéhez kapcsolódnak (hányás, hasmenés), míg az első hónapokban vagy években a bőrön jelennek meg (ekcéma). A légzési nehézségek (bronchiolitis) később jelentkeznek, 3 éves kortól asztma, pubertás kortól pedig szénanátha (rhinitis) fordulhat elő.
Az anafilaxiás (sokkos) reakciók eredményezte tünetek súlyosságát a test allergiás válaszának intenzitása is befolyásolja. Az allergia legsúlyosabb következménye a kórosan alacsony vérnyomás és a szívritmuszavar, ami halálos kimenetelű is lehet. Emellett gégevizenyő (ödéma) is kialakulhat, ami légzési problémákhoz vezethet, vagy más, krónikus betegségek kialakulásához, mint például az ekcéma vagy a szénanátha (rhinitis).
Ki lesz allergiás?
Egy adott élelmiszer kapcsán túlérzékenység két tényező hatására alakulhat ki. Létezik genetikai fogékonyság az allergiára, amely a szülőktől örökölhető. A statisztikák szerint, ha egyik szülő sem allergiás, 15% az esélye annak, hogy a gyermekük az lesz. Az esély viszont megduplázódik akkor, ha az egyik szülő allergiás és négyszereződik, ha mindkét szülő az.
Ha egy válságos életszakaszban az adott allergénnel nagyobb mennyiségben kerülünk kapcsolatba. A születés utáni első hónapok veszélyesek abból a szempontból, hogy ilyenkor rendkívül érzékeny a szervezet az ételallergénekre. A kisebb, ismétlődő dózisok ártalmasabbak, mint egyszeri, nagyobb adagok.
A környezeti tényezők, mint például a poratka, vagy a környezetszennyezés kedveznek az allergia kialakulásának, de önmagukban csupán hajlamosító, megbetegedést nem okozó tényezők.
Az allergia megelőzése
A másodlagos megelőzés a már eleve érzékeny személyek tünetmentességét célozza meg. Az ételallergia elsődleges megelőzésének egyik fő célja az, hogy egy immun-orális toleranciát idézzen elő az élelmiszerekben található fehérjékkel szemben, különös tekintettel a tehéntejben megtalálható fehérjékre.
Az orális tolerancia előidézése
Az orális tolerancia egy hétköznapi immunológiai folyamat. Az immunrendszer felismeri az antigéneket, például a fehérjéket az ételben, amelyeket veszélytelennek vélve a szánkba veszünk. A bélnyálkahártya (GALT) bármilyen újfajta fehérjét egy gyomor- és bélrendszeri feldolgozás után kódol. Az orális tolerancia természetes folyamata ilyen módon indul el. Ez biztosítja az egyén túlélését azzal, hogy az immunrendszert egyszerre teszi képessé az étel-antigének befogadására és arra, hogy védekezni tudjon az idegen, ártalmas organizmusok és mérgek ellen.
Úgy vélik, az immunrendszer orális tolerancia általi szabályozása az ételallergiát hivatott megakadályozni. Ez az indukció függ az egyén korától, a bevitt antigén mennyiségétől és típusától is. Az orális tolerancia működése az élelmiszerekben található fehérjékkel kapcsolatban még nem teljesen tisztázott. A T-limfocita sejtek (a fehérvérsejtek egyik típusa) minden bizonnyal szerepet játszanak az allergének felismerésében és az immunrendszer válaszainak szabályozásában. A szabályozó T-reg sejtek különösen fontosak számos immunrendszerben található sejttípus modulálásában (mint például a B sejtek, a T-segítő limfociták, Th1 és Th2). A Th1 és Th2 sejtek megfelelő aránya segít az allergia megelőzésében, amely a Th2-hez kapcsolódik.
Általánosan elfogadott az a tény, hogy a szoptatás fontos szerepet játszik az olyan allergiák korai megelőzésében, mint például a tehéntej allergia, és a légzéshez kapcsolódó, későbbi életszakaszban megjelenő allergiák előfordulásának esélyét is csökkenti. Még nem lehet biztosan tudni azt, hogy az anyatejben megtalálható kis mennyiségű étel-antigének milyen mértékben válthatnak ki túlérzékenységet, vagy éppen ellenkezőleg, magyarázzák az orális tolerancia gerjesztését ezekre az antigénekre.
Amikor a szoptatás valamilyen ok miatt nem lehetséges, az anyatej helyettesítésére általában hipoallergén tápszert javasolnak az allergia elkerülése végett.
Hipoallergén tápszer az allergia elkerüléséért
Az étrendben szereplő fehérjék orális toleranciáját sokan tanulmányozták ép antigének (pl. teljes fehérje) segítségével. Fritsché állatkísérletei során rámutatott, hogy a részlegesen hidrolizált (lebontott) tehéntej fehérjék és az ép tehéntej fehérjék képesek az orális tolerancia kialaítására, míg az erősen lebontott (hidrolizált) fehérjék nem. A Nestlé Kutatóközpontban (NRC) végzett kísérletek során patkányokat tápláltak megelőzésképpen részlegesen hidrolizált tehéntejből készült tápszerrel. A Nestlé hipoallergén tápszere 100-szor alacsonyabb allergizáló hatással bír, mint a standard tápszer, és elnyomja a bélben található hízósejtek IgE (Immunoglobulin E) és médiator sejt kibocsátását: mindkettő az azonnali allergiás reakciók velejárója. A tanulmányok kimutatták, hogy az allergenitás jól meghatározott csökkentése (enzimatikus lebontással – hidrolízis - és hőkezeléssel) megőrzi az antigének teljes kapacitását az orális tolerancia kialakítására. Az is beigazolódott, hogy a fehérje foszlányok, a peptidek, a leghatékonyabb molekuláris egységek az orális tolerancia kiváltásában.
50 klinikai vizsgálatot folytattak a Nestlé hipoallergén tápszerével. A vizsgálatok szerint, azoknál a babáknál, akik az első 6 hónapban hipoallergén tápszert kaptak, 50%-os védelem alakult ki az allergiákkal, elsősorban az ekcémával szemben. Néhány tanulmányt kizárólag csak ezzel a tápszerrel folytattak, nem keverték össze azzal a csoporttal, ahol anyatejet is kaptak a babák. A kimutatott megelőző hatás a gyerekek 5 éves koránál is tovább tartott, ami megerősíti azt a feltételezést, hogy hosszú távú orális tolerancia fejlődött ki. Egy, a 2000-es évek elején készült német felmérés, a GINI (Német Csecsemőtáplálási Intervenció) amely összehasonlította a szabványosan, a mérsékelten és teljesen hidrolizált tápszereket, szintén arra a következtetésre jutott, hogy Nestlé hipoallergén tápszerének egyértelmű allergiamegelőző hatása van.
Terápiás tápszer
A másodlagos megelőzés a már eleve érzékeny csecsemők esetében erősen hidrolizált (lebontott) fehérjét tartalmazó, úgynevezett terápiás tápszerek segítségével lehetséges. Nemrégiben történt fejlesztések során, melyben a Nestlé Kutatóközpontja (Nestlé Research Center) is részt vett, egy új, jobb ízű termék kialakítása volt a cél, melyet a kombinált enzimatikus hidrolízis és ultraszűrés eredményeként értek el.
Ezt a terméket az allergiás csecsemőknek szánják.
A probiotikumok ereje
A bélrendszerben élő baktériumok összessége (a mikroflóra) nagyon fontos szerepet játszik a szervezet védekezőképességében. Az egészséges és allergiás csecsemők élflóra-összetételének összehasonlítása kimutatta, hogy az allergiás babáknak kevesebb volt a lactobacilusa és a bifidobaktériuma (jótékony, probiotikus hatású baktériumok), de több clostridia és coliform baktérium (kórokozó mikroorganizmusok) volt bennük megtalálható. Egyértelmű, hogy a probiotikus baktérium lecsökkentheti, valójában minimalizálhatja az IgE által irányított allergiás választ és szerepet játszik az orális tolerancia visszaállításában, még az érzékenység kialakulása után is.
Több allergiás csecsemővel foglalkozó tanulmány állítja, hogy a probiotikus baktériumtörzsek hatása az ekcéma megelőzésében és kezelésében orvosilag igazolt. A jelenség hátterét jelentő mechanizmus lehet a T-limfocitához kapcsolódó immunválasz újra-egyensúlyozása, pontosabban a TH1 sejtek számának növekedése és az allergiás reakcióhoz vezető Th2 sejtek csökkenése. A Nestlé Kutatóközpontban végzett kísérletek kimutatták, hogy több probiotikus baktériumtörzs rendelkezik ilyen immunomodulációs tulajdonsággal.
A Nestlé immunológiai kutatási víziója
A Nestlé szakemberei folyamatosan olyan új termékek előállításán, valamint a már piacon lévő termékek tökéletesítésén dolgoznak, melyek hozzájárulhatnak az ételallergia megelőzéséhez.
A Nestlé immunológiai fejlesztései során törekszik arra, hogy maximálisan hasznosítsa a fogyasztói tapasztalatokat. A Nestlé számára hosszú távú kihívás az allergia megelőzésében és kezelésében használható termékek folyamatos fejlesztése.
Az egyik kulcsfontosságú felfedezés a probiotikumok szerepe az immunrendszer egyensúlyának kialakításában. A jövőben várhatóan a probiotikumok felhasználásával készült további, az allergia megelőzésében nagy segítséget jelentő élelmiszerek segítik majd a fogyasztókat. A Nestlé Kutatóközpontja jelenleg vezető szerepet tölt be a probiotikum-kutatásokban.
Allergia megelőzés és kezelés
Az 1980-a évek elejétől folytatott kutatások számos hipoallergén ún. „HA” tápszer kifejlesztéséhez vezettek. A Nestlé módszere alapján a csökkentetten allergizáló (hipoallergén) termékeket egy speciális eljárással állítják elő, melynek során a tejsavóban lévő fehérjéket hőkezelés (hő-denaturáció) és enzimekkel történő lebontás (enzimatikus hidrolízis) kombinációjának vetik alá.A folyamat során a tejsavó nem veszít tápértékéből, további fejlesztésekkel pedig ízét és egyéb érzékszervi tulajdonságait is egyre közelebb hozzák az általános tehéntej alapú termékekéhez. A klinikai tesztek során számos esetben bebizonyosodott, hogy a HA tápszerek segítenek a tehéntej allergia és az atópiás dermatitis megelőzésében is.
A probiotikumok jelentős táplálkozás-élettani szerepének növekvő elismerése vezetett számos, probiotikummal („Bifidus”) is dúsított termék kifejlesztéséhez, amely ötvözi az étel allergének elleni hiposzenzitizációt, az orális tolerancia fejlesztését és az immunrendszer működésének támogatását a bélflóra segítségével.
Az atópiás - allergiában vagy allergiákban szenvedő – gyerekek szülei számára az elválasztás időszaka komoly stresszt jelent, hisz minden új élelmiszer tartalmazhat allergiás reakciót kiváltó anyagot.
Németországban például – az ilyen helyzetben lévő családok támogatására - „A” betű feltüntetése segíti a szülőket az allergia veszélyével járó és a veszélytelen termékek megkülönböztetésében. A Nestlé „1. Korszak” kategóriás, vagyis 4 hónapos kortól adható termékeit szintén allergénmentes recept alapján dolgozták ki, fogyasztásuk nemcsak atópiás gyermekek számára ajánlható.
A Nestlé Hungária Kft. az egészséges táplálkozást oktató NUTRIKID programot a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének közreműködésével 2003-ban indította el. A 10-12 éves korosztály számára kidolgozott, ingyenes programhoz bármely hazai általános iskola csatlakozhat. A termékreklámoktól mentes NUTRIKID programcsomag egy gyerekeknek szóló, játékos elemekben gazdag munkafüzetet, egy rajzfilmes videokazettát és a pedagógusok munkáját segítő tanári kézikönyvet tartalmaz. Az oktató program teljes anyaga letölthető a www.nutrikid.hu
A Nestlé a felnőtteknek is segítséget nyújt a kiegyensúlyozott életmód kialakításában. A Nestlé Életmód Központ célja a felnőtt magyar lakosság egészségi állapotának javítása. A www.eletmodkozpont.hu internetes oldalon megtalálható életmódprogram hiteles információkkal, neves szakértők személyre szabott tanácsaival, hasznos életvezetési tippekkel és közismert személyiségek vallomásaival segít a testi-lelki harmónia kialakításában.
Hozzászóláshoz és kérdéshez jelentkezz be!
