Doktor Ló
– Simogassuk meg a pacit! Így bizony, nem, nem a takarót, a sörényét – húzza vissza a lovasterapeuta az alátétről a lóra a hétéves Márk kezét. Még pár perc fészkelődés a nyeregben a kényelmesebb ülés érdekében, és már indulhat is a menet a kiserdő felé: egy autista kisfiú, két terapeuta, egy foltos póni és egy élénk, apró kutya léptet csütörtök reggel a fóti lovasterápiás központ füvén.
– Húsz évvel ezelőtt éppen másodállást kerestem gyógypedagógusként, amikor hallottam, hogy egy alapítvány lovasterápiát indítana, de emberhiányban szenved. Jelentkeztem, majd részt vettem több külföldi képzésen is, letettem a szükséges lovasvizsgákat, és az országban az elsők között elkezdtem lovasterápiával foglalkozni – meséli Bozori Gabriella, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Lovasterápiás Központjának vezetője.
Mint mondja, a módszer külföldön régóta ismert, nálunk azonban még most sem tudnak róla, ahogyan a közvélemény előtt az sem egyértelmű, mit is takar ez az összefoglaló elnevezés. – Megkülönböztetünk hippoterápiát, gyógypedagógiai lovaglást, lovastornát, valamint lovas pszichoterápiát. Mindegyik másra és máshogyan hat – mondja a terapeuta, miközben Lucyvel, a pónival és Márkkal elér egy kis madáretetőt formázó házikóhoz. A kisfiú kinyitja az apró zárat és nézegeti a bent talált fotót. Egy fiatal lány lovat simogat rajta.
– Fogd meg a paci sörényét, Márk! – mondja a terapeuta, és közben a képre mutat, hogy könnyebb legyen megérteni az utánzásos feladatot. Márk azonban továbbra is csak nézi a fotót és meg sem mozdul. Gabriella ekkor új gyakorlattal áll elő, és addig segíti a kisfiút, míg az végre háttal ül a lovon. Aztán újra elindulnak. – Az autista gyermekek általános problémája a szociális elszigetelődés, az akadályozott mozgás és az emocionális bezárkózás, de jellemző a nehéz beszédértés és kommunikáció is. Az ilyen feladatokkal vizuálisan is segítjük a megértést, valamint fejlesztjük a finommozgásokat. A különböző lovastorna-gyakorlatokkal pedig a nagymozgásokra és az egyensúlyra hatunk – magyarázza a terapeuta.
A titok – vagyis mit tud a ló?
A ló természetes mozgásával percenként 100–120 terápiás értékű impulzust ad lovasának, és ez az emberi medencén és gerincoszlopon át eljut a központi idegrendszerbe. A terápiás ló az emberéhez hasonló, normális háromdimenziós mozgást közvetít lovasának. Ez a folyamatos, ritmikusan ismétlődő inger stimulálja a törzsizmok működését, ami a felegyenesedést, az egyensúlyi reakciók javulását eredményezi. Ez azonban természetesen nem minden, hiszen mint később megtudom, a lovasterápia a testen túl a pszichére is hat, így nem véletlen, hogy különböző célokat szolgáló ágazatai alakultak ki.
Hozzászóláshoz és kérdéshez jelentkezz be!
