Butejko-légzés: a tudatos nyugalom
Mi a módszer lényege?
Az egészséges légzés percenként 8-10 egyenletes, orron keresztüli levegővételt jelent. Ilyenkor a mellkas helyett a rekeszizom mozog. Egy egészségesen lélegző ember ezáltal 4-6 liternyi levegőt vesz percenként.
Agyunkban van egy érzékelő, amely méri vérünk széndioxid-szintjét. Amint ez a szint elér egy bizonyos értéket, agyunk légzőközpontja parancsot ad rekeszizmunknak a kitágulásra és az összehúzódásra. Ez a légzés.
A szén-dioxid a mozgás és az anyagcsere melléktermékeként keletkezik testünkben, és főként tüdőnkben tárolódik. Ha szájon keresztül lélegzünk, csökken vérünk széndioxid-szintje. Ha huzamosan így lélegzünk, akkor egy idő után agyunk ezt az új, csökkentett értéket tekinti normálisnak, és egyre több levegőt követel. Így kialakul az állandó „túllégzés”, vagy hiperventilláció. A percenként vett levegő mennyisége a normális 4-6 literről akár 10-20 literre is emelkedhet. Amikor ez bekövetkezik, vérünk és testünk kémiai egyensúlya felborul, és testünk működése egyre inkább eltér az optimálistól. Ez számos krónikus betegség kialakulásához vezethet. Szén-dioxid hiányában a vér lúgosabbá válik, a test tejsavat termel. Ettől gyengül az immunrendszer, fáradékonyság lép fel, fokozódik a hisztamin és csökken a kortizol hormon termelődése is, ez pedig kedvez a gyulladások és az allergia kialakulásának. A Butejko-módszer megtanít ismét helyesen lélegezni: megtudhatod, hogyan növelheted tested szén-dioxid- szintjét, hogy az elkezdhessen fordított üzeneteket küldeni az agynak, amely végül helyes ütembe állítja a légzést. A Butejko-módszer sok problémára nyújt megoldást: alvás-, beszéd-, táplálkozászavarok, köhögés, asztma és orrdugulás esetén is alkalmazható.
A Butejko-légzés három alappillére:
1. A légzés (a légzési perctérfogat) csökkentése. Különféle légzőgyakorlatokkal szándékosan légszomjat idézünk elő és tartunk fenn a szervezetben, hogy csökkentsük a kialakult széndioxid-veszteséget.
2. Kontrollált, visszafogott légzés vagy lélegzet-visszatartás mellett az izomtevékenység fokozása, azért hogy az anyagcsere folytán több széndioxidot termeljen a szervezet, ezáltal fokozódjon a szén-dioxid termelődése.
3. Mindenkinek meg kell próbálnia kideríteni, hogy mi okozza a túllégzését. Ha megvan a kiváltó ok, akkor már csak meg kell szüntetni.
Miért okoz az alacsony szén-dioxid-szint és a túllégzés oxigénhiányt?
A fejlett nyugati társadalmakat sújtó ártalmak (pl. stressz, túltápláltság, az ételeinkben található kemikáliák) hatására a szükségesnél gyakrabban és nagyobb mennyiségben veszünk levegőt. Ha több levegőt veszünk, többet is fújunk ki, így a tüdőnkben nem marad elég szén-dioxid. Szén-dioxid hiányában a hörgők falában lévő simaizmok görcsösen összehúzódnak, ettől a légutak beszűkülnek – ez történik asztma- vagy pánikroham esetén –, és a beteg egyre nehezebben tudja kifújni a levegőt. A szervezet így próbál védekezni a további szén-dioxid-veszteség ellen. Ugyanilyen simaizmok találhatók az erek falában is, amelyek szén-dioxid hiányában szintén összehúzódnak, megakadályozva a normális vérkeringést. A véráramban szállított oxigént a vörösvértestek akkor tudják optimálisan leadni szervezetünk szöveteinek, ha a vérben az oxigén mellett megfelelő mennyiségben szén-dioxid is jelen van. Ez a fizikából ismert Bohr-hatás. Ha tehát alacsony a szén-dioxid-szintünk, hiába van tele vérünk oxigénnel, az oxigénmolekulák olyan erősen kötődnek a vörösvértestek hemoglobin molekuláihoz, hogy nem képesek, vagy csak nagyon nehezen tudnak róluk leválni, tehát paradox módon testünk éppen a túllégzés miatt nem kap elegendő oxigént.
Milyen a helyes légzés?
A Butejko-módszer egyik leghatásosabb légzéscsökkentő gyakorlatát „lépegetésnek” hívják. Ezt akár otthon is kipróbálhatod, ha követed az alábbi lépéseket, és egyperces szünetekkel megismétled őket:
1. Álló testhelyzetben próbálj ellazulni.
2. Kis belégzés, kis kilégzés.
3. Kilégzés után fogd be az orrod.
4. Tartsd vissza a lélegzeted és lépegess annyit, amennyit csak tudsz. Közben számold a lépteidet.
5. Belégzés orron keresztül.
6. Lazíts, és nyugtasd le a légzésed, amilyen hamar csak tudod!
Elsavasodásveszély
Az elsavasodásért nem annyira a táplálkozásunk, mint inkább a légzésünk a felelős. Ha ugyanis van elegendő szén-dioxid a vérünkben, akkor a szervezet könnyen és pontosan be tudja állítani a vér helyes pH-értékét, hiszen szén-dioxidból és vízből annyi szénsavat állít elő, amennyire épp szüksége van. Ha kevés a szén-dioxid, akkor a vér lúgosabbá válik. Ennek ellensúlyozására a szervezet tejsavat kezd termelni, amit később, amikor már nem lesz rá szükség, sokkal nehezebben tud lebontani. A tejsav miatt gyengül az immunrendszer, növekszik az allergiára való hajlam, fáradékonyság lép fel. Mindez tovább rontja az asztmás beteg állapotát és tovább fokozza a túllégzést. Az asztmás betegségre jellemző légúti szűkület, gyulladás és túlérzékenység következtében gátolt levegőáramlást a beteg légszomjként érzékeli, légzése szaporábbá, intenzívebbé válik, amitől tovább romlik az állapota. Ez egy ördögi kör, amiből csak tudatos légzésszabályozással lehet kitörni.
Kinek ajánlott?
A kutatások azt bizonyítják, hogy minél nagyobb a percenként be- és kilélegzett levegő mennyisége, annál rosszabb az ember egészségi állapota. Mindössze légzési szokásaink megváltozása által megszabadulhatunk az asztmától és számos újkori népbetegségtől, állítja az ukrán származású Butejko professzor. Ezzel a módszerrel az allergia, a szénanátha, az orrdugulás, a horkolás, az éjszakai légzéskimaradás, a magas vérnyomás, a szorongás, a pánikbetegség, a krónikus fáradtság és bizonyos típusú fejfájások is eredményesen kezelhetők. A kutatások szerint akár ekcémát is okozhat a helytelen légzés, amire szintén gyógyírt jelenthet a Butejko-légzés.
Hozzászóláshoz és kérdéshez jelentkezz be!
