Egy mesebeli város, ahol ugyan a házfalak itt-ott görbén emelkednek ki a földből, és az autók is hol aránytalanul kicsik, hol a fákkal vetekednek, szerencsére mégis minden a helyén van. Leginkább persze úgy, ahogy Jónás látja. De azt is észreveheti az odafigyelő szem, hogy mit szeretne ez az ötéves kisfiú: mert a rajzon ákom-bákom alakok is megjelennek – apa, anya és Julcsi a nővére, és ő is, legnagyobb figuraként a rajzon.
A gyerekrajzok titkokak hordoznak, vallanak. Olyasmikről áruklkodnak, amelyet hiába is kérdeznénk kisgyermekünktől, valószínüleg a kérédünket sem értené, hogy tudna szabatos, világio választ adni? De pszichológusok, pedagógus szakemberek nem hiába rajzoltatják a gyerekeket – a legtöbbet a papírra színezett világból tudnak meg, a a gyerek életére kíváncsiak.
És mennnyi mindent tudnának mesélni az óvónők, tanítónénik! Hiszen minden rajz, amit szeretteiről alkot egy kisgyerek, megannyi „családlátogatás”.
Rajzolni jó! Hány felnőtt hallgatja skicceket, firkákat készítve a hosszú előadásokat, értekezleteket! Vannak helyzetek, amikor egy mosoly vagy egy napocska a levél végén többet üzen, mint a mondatok, amelyekben sokszor nehéz szavakba önteni az érzelmeket. A gyerekeknél a rajzolás önfeledtség, kifejezőeszköz, érzelmi megnyilvánulás. Üljünk hát le a kisasztalhoz mi is, és rajzoljunk együtt a gyerekekkel. Mutassuk meg nekik a színeket, a formákat, rajzoljunk együtt felhőket, pillangókat, virágokat és a kedvenc állatokat. Ha mi is szabadjára engedjük a fantáziánkat, a kisgyerek is bátrabban fogja majd a ceruzát. Ne sürgessük, ne zavarjuk: adjunk időt neki, hogy kirajzolhassa magából mindazt, ami foglalkoztatja: a bánatot, a félelmet, az örömöt és a ragaszkodást. És érezzük meg, mi az, amit nekünk, felnőtteknek üzen!
Latte Tipp: Rajzpályázat óvodásoknak! - A részletekért kattints ide!








