Aki ellenzi: Lakatos Katalin mozgáspedagógus, hidroterapeuta
A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítvány vezetője 1984 óta foglalkozik terápiás úszással. Még a Testnevelési Egyetemre járt, amikor a Pető Intézet beteg gyerekeit kezdte úszásra tanítani. Miután megszerezte úszó szakedzői diplomáját, az oxfordi Angol Királyi Hidroterápiás Társaságnál tanulta a hidroterápiás módszert. Számos oktatófilmet készített, terápiás módszerét államilag is elismerték: hivatalos egészségügyi foglalkozásnak minősítették. Szerinte a szülők nem igazán tudják, miért és mire jó a babaúszás. Azt állítja, tévedés, hogy a csecsemő ellenálló képességét növeli, vagy hogy gyorsítja a mozgásfejlődést. Úgy véli, úszásra a fejlődésben visszamaradt csecsemőknek van szüksége.
Egyre nagyobb divat a babaúszás. Hasznos is?
Egészséges gyermekeknek leghamarabb hároméves kortól ajánlom az úszást: nem véletlen, hogy testnevelési mozgásanyagot is csupán az óvodásokra dolgoztak ki, kisebbekre nem. Az elemi úszás olyan mozgásminta, amelyet még a gyermekneurológusok sem szoktak idő előtt stimulálni. Az elemi mozgásmintát ugyanis nem szabad erőltetéssel kiváltani, csak a lemaradást kell fejleszteni – a korai babaúszás sem élettanilag, sem egészségileg nem indokolt. Az úszás alaptechnikáit 6-7 éves korban szokás elkezdeni. Persze ennél korábban is lehetséges, de biztos, hogy a kisebbek hosszabb idő alatt sajátítják el azokat a képességeket, amelyeket később egyszerűbb lenne. A bébiúszóknál a legtöbb készség és képesség még éretlen, a kicsik inkább csak evickélnek a vízben, amit a sokat fizető büszke szülő rendre túlértékel.
Pedig régi bölcsesség buzdítja a szülőt: úszással tágul a gyermek tüdeje, javul a szervezet ellenálló képessége.
Mindegyik tévhit, lássuk egyenként. A gyermekek hőháztartás-szabályozása 3 éves korukra érik be. A 32 fokos tanmedencében azonnal belilul a körmük és a szájuk, hiába kapálóznak, csapkodnak, ez a mozgás nem képes átmelegíteni őket. Ha pedig fáznak, könnyen begyulladhatnak a légutaik, a szervezet ugyanis nem tud a kórokozók ellen védekezni. Emellett a közuszoda teljes higiéniája sem garantálható, mindenhol maradnak baktériumok. A tüdő erősítéséről pedig annyit: a levegő visszatartásának, szakszóval a búvárreflexnek fejlődésneurológiailag a többi primitív védekező mechanizmussal együtt 3–6 hónapos korban kell leépülnie, hogy azzal is elősegítse a beállító és egyensúlyi reakciók érését.
Talán a mozgásfejlődést sem gyorsítja az úszás?
A mozgásfejlődés genetikusan kódolt folyamat, sajátos periódusokkal. Gyorsítása éppolyan hátrányos lehet, mint a fejletlensége, hiszen az egymásra épülő, úgynevezett motoros aktivitásokat – fejemelés, kitámasztás, fordulás, gurulás, kúszás, mászás, felülés, felállás – a babák bizonyos ideig és meghatározott mennyiségben automatikusan gyakorolják.
Zavart is okozhat az úszás, mint beavatkozás?
Hadd kérdezzek vissza: miért kellene felgyorsítani a gyereket? A „felpörgetés” hiperaktivitást, figyelem- és viselkedési zavart okozhat. Vajon belegondoltak a szülők, hogy mennyi energia szükséges egy örökmozgó, csekély alvásigényű gyermek foglalkoztatásához? A babaúszás főleg azoknak az elsőbabás mamáknak fontos, akiknek – korábbi aktív életükből kizökkenve – napi többszöri szoptatásban, böfiztetésben, pelenkacserében kell helytállni. A monoton rendszerből remek kiugró a gyerek fejlesztése. Babaúszás ürügyén egy anya kimozdulhat otthonról, találkozhat a sorstársakkal.








